Baktalórántháza
Várostörténet
Baktalórántháza térségi központ volt és az ma is. Földrajzi elhelyezkedése indokolja a térségi központtá való kinevezését. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye mértani közepe, Baktalórátnházától 25 km-es sugarú kör peremén helyezkednek el a megye városai Nyíregyháza, Nagykálló, Nyírbátor, Mátészalka, Vásárosnamény, Kisvárda. lakosainak száma 3800 fő, bejáró dolgozókkal és diákokkal együtt a település létszáma meghaladja az 5000 főt. Baktalórántháza a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északkeletre, 31 km távolságra található. A város jól megközelíthető, Kelet-Nyugat irányban a 41-es főút, Észak-Dél irányban A Kisvárdát Nyírbátorral összekötő út keresztezi. Vasúti csomópont, 9 távolsági autóbuszvonal érinti.
Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. A területén feltárt artézi kútból 44°C hőmérsékletű víz tör a felszínre, amit a városi fűrdő hasznosít. A nyírségi erdőmaradványnak növénytanilag érdekes része a gyöngyvirágos, védett Nagyerdő kocsányos tölgyei. A volt Dégenfeld-kastély parkjában egyedülálló fa ritkaságok tekinthetők meg. A település mellett található 312 hektár területű erdő egy része természetvédelem alatt áll. A település infrakstruktúrális ellátottsága 100%-os. A gáz, víz, szenyvíz, telefon, út, és a kábeltelevízió hálózat is kiépített.
180 fős óvodával, és 450 fős általános iskolával rendelkezik Baktalórántháza. 1500 tanulólétszámmal a megye egyik legnagyobb középiskolája található településünkön. Több megyéből vannak diákok, de a határon túlról is iratkoztak be gyerekek.
Baktalórántháza a késő rézkortól kezdve lakott település, amit az itt talált leletek bizonyítanak. Bakta első írásos emléke, az 1271-ben keltezett, V. István király adománylevele, melyben apja IV. Béla által az egri püspökség birtokait megerősíti oklevelében. Bakta 1847-1896 között mezőváros, 1931. január 1-én egyesítették Nyírbaktát és Lórántházát, neve így lett Baktalórántháza. 1912-1972 között, tehát hatvan ében át 18 település járási székhelye volt. 1993. október 14 én városi rangot kapott.
A település jellegét illetően három részre tagolódik. Déli harmada – a volt Bakta – ma többutcás, szabálytalan alaprajzú. Ezen a területen alakult ki az elmúlt évtizedekben a város új központja. A település északi harmada egyutcás, hosszan elnyújtott, középkori eredetű. A volt Lórántházán a keskeny, egysoros elrendezésű szalagtelkek jellemzőek.
Római katolikus temploma az egyik legjelentősebb látnivaló. Építésére vonatkozó okleveles adat nem maradt fenn, de alaprajzi elrendezése és színes-mázas téglafalazat alapján a XIII. század második felére tehetjük építését, felszentelésére 1282-ben került sor. A XVI. század elején a templom hajóját nyugat felé megtoldották, tetőzetét a sekrestyével együtt megemelték a XVIII. században került a bővített templom elé a zömök, kétszintes, ikerablakos torony.
A ma álló görög katolikus templom 1842-ben épült, késő barokk stílusban.
A református templom a XVII. század elején épült. A templom nagyobbítására és a torony hozzáépítésére 1842-1844 között került sor.
Szálláslehetőséget a baktai erdő és a 41-es főút melletti Fenyves Csárda és Panzió, valamint a nyári szezonban a középiskola kollégiuma biztosít. A strandfürdő területén kempingezésre van lehetőség.